Mik azok a szénhidrátok és miért fontosak?

Cukorbetegként talán az egyik legfontosabb dolog, amit megtehetünk (ha a táplálkozásról van szó), hogy figyelünk a szénhidrát-bevitelünkre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki cukorbeteg, nem fogyaszthat szénhidrátot! Ellenkezőleg, mindössze arra kell ügyelnünk, hogy okosan táplálkozzunk.Ebben a cikkben röviden szeretném bemutatni nektek a legfontosabb szénhidrát-típusokat, hogy milyen tulajdonságokkal bírnak, és hogy hogyan is tudjátok beépíteni őket a mindennapjaitokba.

Mik azok a szénhidrátok, és miért van rájuk szükségünk?

A szénhidrátok olyan makrotápanyagok, melyeknek legfőbb feladata, hogy energiát szolgáltassanak a szervezetnek. Napi energiabevitelünk akár 45-55%-át is fedezhetik. Ez egy átlagos felnőtt nő esetében, akinek az energiaszükséglete 2000 kcal, akár 225-275 gramm szénhidrátot is jelenthet egy nap.

Érdekel, hogyan állnak össze egy nap étkezései? Olvasd el az erről szóló posztunkat!

Egyszerű szénhidrátok

A hétköznapokban ezeket nevezzük cukroknak. Ide soroljuk például a szacharózt (kristálycukrot), fruktózt (gyümölcscukrot), glükózt (szőlőcukrot), vagy akár a laktózt (tejcukrot) is. Közös jellemzőjük, hogy 1 vagy 2 cukormolekulából állnak, és nagyon gyorsan bekerülnek a véráramba, azaz gyorsan meg tudják emelni a vércukorszintünket, ha magukban fogyasztjuk.

Kakukktojásnak számít közülük a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor, mert bár tényleg egyszerű szénhidrát, de csak lassan emeli meg a vércukorszintünket. Glikémiás indexe (GI=24) pedig kifejezetten alacsonynak számít a szőlőcukorhoz (GI=100) képest.

Melyik egyszerű szénhidrátot válasszam?

A glükózt, azaz szőlőcukrot mindig érdemes magunknál tartani, hiszen hypoglikémia esetén ez tudja a leghamarabb megemelni a vércukorszintünket.

A fruktózt alacsony glikémiás indexe, és magas édesítő ereje miatt akár a cukorbetegek is könnyen beilleszthetik az étrendjükbe. Azonban vigyázzunk! A hozzáadott fruktóz túlzott fogyasztásának káros hatásai is lehetnek. A nagy mennyiségben fogyasztott hozzáadott fruktózt megemelkedett triglicerid- és húgysavszintekkel hozták összefüggésbe. Éppen ezért egy nap ne fogyasszunk belőle 30 g-nál többet. Azt ajánljuk, kísérletezzetek az édesítőszerekkel és fogyasszatok belőlük változatosan.

A különböző táplálkozási ajánlások szerint azonban egyik hozzáadott cukorból sem érdemes a napi energiaszükségletünk 5-10%-ánál többet ennünk. (Ami kb. 1-3 ek. cukornak felel meg napi 2000 kcal igény esetén.)

Összetett szénhidrátok

Ide tartoznak azok a szénhidrátok, amelyek 3 vagy annál több cukormolekula összekapcsolódásával épülnek fel. Szerkezetük szerint nagyon változatosak lehetnek, ami nagyban befolyásolja az emészthetőségüket is.

Krumpli, tészta, rizs - de mi a közös bennük?

Tudtad, hogy a különböző köretek szénhidráttartalmát a keményítő adja? A keményítő az egyik leggyakoribb összetett szénhidrát. Növények tartalék tápanyagát adja (hasonlóan az emlősökben található glikogénhez), és egyszerű cukormolekulák összekapcsolódásából épül fel. Ha az ezek közötti kötéseket az emésztőenzimeink szétszakítják, akkor a keményítőtartalmú ételek szénhidráttartalma is glükózként fog hasznosulni, ami pedig vércukorszint-emelkedéshez fog vezetni.

Hüvelyesekben, gabonákban, álgabonákban, burgonyában is megtalálhatóak a keményítők, ezeket érdemes mindig valamilyen magas rost-, fehérje- vagy zsírtartalmú étellel (pl káposztasalátával, sült húsokkal) párosítani, hogy lassítsunk a felszívódásukon.

Tudtad, hogy a keményítők szerkezetét kialakító amilóz és amilopektin aránya befolyásolja az ételek vércukorszint-emelő hatását? Azok a keményítő-tartalmú ételek, melyekben magasabb az amilóz aránya, nehezebben emésztődnek meg, és lassabban emelik meg a vércukorszintet. Ilyen pl. a durumbúzából készült élelmiszerek, vagy akár a fehér basmati rizs is.

A rost is szénhidrát?

A keményítők mellett a rostok is cukormolekulák összekapcsolódásából épülnek fel, azonban olyan típusú kötésekkel, amelyeket az emésztőenzimek már nem tudnak bontani, így emésztetlenül jutnak el a vastagbelünkig. Az itt élő baktériumok viszont már képesek ezeket a rostokat emészteni, és egy részüket rövid szénláncú zsírsavakká (angol rövidítése a SCFA) alakítják, melyek egy része felszívódhat, így energiát is szolgáltathat. Így lehet az, hogy a rostoknál (bármilyen meglepő) kb. 2 kcal/g energiával számolhatunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vércukorszintünket is megemelik. A különböző növényi rostok kifejezetten jó hatással vannak a vércukorszintünkre, lassítják vagy épp gátolják egyes tápanyagok felszívódását, így a stabil vércukorszint kialakításában is szerepet játszanak.

Rostok közt 3 fő csoportot különíthetünk el, a vízben oldódó rostokat (pl. chia mag, zabpehely), a vízben nem oldódó rostokat (pl. búzakorpa, almahéja) és a rezisztens keményítőket (pl. zöld banán, hideg főtt rizs, hideg főtt burgonya). Amellett, hogy a különböző rostok segítenek a vércukorszintünket kiegyensúlyozni, jó hatással vannak a vérzsírértékeinkre is. Növelik a belek motilitását, ezáltal, megfelelő folyadékfogyasztás mellett, csökkentik a székrekedés kockázatát és még a bélflóránkat is táplálják. Így mindenképp érdemes mindennap rostdús ételeket is fogyasztanunk. A napi ajánlott rostmennyiség kb. 25 gramm.

A cukroktól a rostokig

Ahogy a cikkből is láthatjátok, rengetegféle szénhidrát létezik, melyek mind-mind hasonló építőkövekből épülnek fel, azonban különféle élettani hatással rendelkeznek. Ha titeket is érdekelnek a szénhidrátok, és szívesen olvasnátok bővebben is a különböző típusaikról, figyeljétek a blogunkat!

Források: